HTML

Álmom egy tanya:)

Az egészségesebb életről, az állatokról és mindenről, amit tanultam az állatokkal kapcsolatban. Ha te is szeretnél nyugodtabb, kényelmesebb életet élni és teszel is érte, azt hiszem sok hasznos információt találsz itt.

Friss topikok

  • Zoltán Kristóf: Üdvözlöm! Szeretném megkérdezni, hogy aktuáli-e még a kártológépes hirdetése? Nekünk ugyanis van ... (2013.02.06. 08:41) Keresek - kártológép
  • kalathor: Szia A bajom régen is az volt, hogy ahogy öregedett/ért a szappan úgy ment el belőle az illat. De... (2011.07.25. 13:33) Az új szappan
  • anyeg: Jézus!!! Ez rengeteg sok minden! Látom, h azok a hullámok, amik az én fejem fölött szoktak összecs... (2011.07.17. 08:20) Egy hosszú hét
  • AdriennK: Nagyon szép ez a jurta! Szívesen laknék én is egy ilyenben! :-) (2011.07.14. 17:53) Jurta építés
  • anyeg: Annyira szép, én máris beköltöznék egy ilyenbe! Gondolkodás nélkül! Nagyon emberi, emberléptékű... (2011.06.26. 06:56) Jurta képek

Linkblog

Kukorica és néhány gondolat

2010.11.10. 11:44 kalathor

 Sziasztok

 

Még annyit akartam volna írni a kukoricával kapcsolatban, hogy sikerült összeszedni eddig 2 db 200 literes hordónyi kukoricát, de a nagy része még nincs lemorzsolva. Szóval tényleg úgy néz ki, hogy ki fog tartani egy darabig.

Viszont ami plussz a dologban, hogy a kukorica csuháját eszik a kecskék már napok óta, így nem kell nekik mást adni enni. Tehát ezen is lehet spórolni. 

Ismét plussz dolog, hogy 1 hete kukorica szárral (amit a kecskék nem esznek meg) és kukorica csutkával fűtünk. Ugyan gyorsan elég, de hirtelen nagy hőt ad le és felmelegíti a lakást annyira, hogy reggel meg este kell csak befűteni. Igaz rakunk rá azért egy kis fát is, de azt tényleg csak mutatóba. Szóval gyakorlatilag nem marad semmi, amit ki kellene dobni, mert mindent fel lehet használni.

Valamelyik nap morzsolás közben jutott eszembe (miközben egy törött vödörre néztem), hogy a régiek nemcsak maguk dolgoztak sokat, hanem a dolgaikat is hogy kihasználták. Persze ez falun sok helyen most is így van, de nekem, mint városinak ezekre mind rá kell döbbennem. Szóval a vödör először csak repedt volt. Városon már rég kidobtuk volna, de valahogy bekerült a garázsba és abba rakjuk a morzsolni való kukoricát. Már hiányzik is itt-ott belőle darab, de a célnek megfelel. Szóval érdekes, hogy amit városon már rég kidobtunk volna az itt még mindíg dolgozik velünk és nekünk. Mindent újrahasznosítunk százzszor egészen addíg, amíg már egyszerűen nem lehet és csak utána kerül a kukába. Városon hetente összegyűlt egy nagy szemetes, sokszor még kevés is volt. Itt van, hogy alig van az alján valami. Semmi nem vész kárba. És ez jó érzés. 

Sajnos azt hiszem, hogy az ember mindent csak kihasznál és nem úgy használja a dolgokat, mint ahogy kellene.

Ha belegondolunk az emberek kihasználják a földet is (mint termőtalajt értve). Hiszen semmi nem számít csak a profit. Látni, hogy sok ezer hektár földre viszik a műtrágyát, de évek vagy évtizedek óta nem látott szerves trágyát. Nincs is nagyon állat ami alól lehetne vinni (persze tisztelet a kivételnek). Az a fontos, hogy gyorsan sok pénzt harácsoljanak össze, az nem mérvadó, hogy meddig lehet termelni azon a területen. 

Egyre újjabb fajtákat állítanak hadrendbe, ami egyre érzékenyebb valamivel szemben. Persze azt mondják, hogy ellenállóbb ami igaz is, egészen addíg, amíg be nem jön egy újjabb betegség, vagy, mint az éven egy esős időszak. A régi fajták (igaz kevesebbet teremtek, sokkal kevesebbet), bírták az aszályt, az esőt, mindent.

Szinte alig lehet találni legelőket. Beszántották mindet. Így nem csoda, hogy nincsenek állatok sem. A kicsik, vagy akik mostanság szeretnének belekezdeni ilyen dolgokba nem tudnak lépni, mert minden faluban van 1-2 ember, aki annó fillérekért felvásárolta a földeket és több száz vagy több ezer hektáron termel. És ezek megkapják a földalapú támogatást ami azt jelenti, hogy abból kényelmesen megél egész évben.

Lehet, hogy elgondolkodhatna az állam azon, hogy a támogatásokat olyankor kellene felhasználni, amikor (mint idén is) nagy árvízek, vagy nagy aszályok vannak. Végülis hol van még egy olyan ágazat amire azt mondják, hogy nem lehet megélni belőle támogatások nélkül. A régi paraszt is megélt a földből pedig egy fillért nem kapott azért, mert művelte.

 

Az állatokkal is ez a helyzet sajnos. Csinálunk ólakat, istálókat. Szerencsétlen állat be van zárva egész nap, semmivel nem tudja lekötni magát. Eszik, ürít. Ennyi. Pedig az állatok még éreznek is és csak pénz miatt olyan környezetben tartják őket, hogy minél többet hozzanak, minél gyorsabban.

Emlékszem sokszor mondtam falusi embereknek, hogy miért nem engedik ki a malacot? Azt mondták, hogy nem szabad, mert akkor nem nő olyan gyorsan. Azt a részét nem nézik, hogy jobb az állatnak és mellesleg jobb a gazdának is, mivel kiturkálja a kajája nagy részét és sokkal kevesebbet kell adni neki enni. Oké, hogy nem nő meg 1 év alatt, hanem csak 1.5 év alatt, de azért nagy különbség van élet és élet között.

Most mondhatjátok, hogy állszent vagyok, mivel levágom az állataimat, de ez azért hozzá tartozik a dologhoz. Végülis csak azért tartjuk őket, hogy megegyük. De addig lehetne nekik jobb életet biztosítani.

 

Szóval érdekes dolog ez. Kíváncsi vagyok mi lesz így pár évtized múlva. Talán rájönnek majd, hogy a pénzt nem lehet megenni.


 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kalathor.blog.hu/api/trackback/id/tr572438117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.