Megtettük az első lépést. Az 5000 m2-es portán (ami persze növénytermesztésre volt használva az elmúlt években, így gyakorlatilag egyben volt, minimális kerítéssel) rohangált 10 darab tyúk.
De legalább elfértek. Volt nekik helynek egy 7 fakkos disznóól, ami kb 70 m2 alapterületű volt. Szóval a lényeg, hogy elvesztek a portán.
Ami kimaradt az előző részből, hogy azért nem volt olyan egyszerű dolog ezt a 10 tyúkot sem beszerezni. Nem is azért, mert nem volt pénz vagy hogy honnan vegyük, hanem a feleségem miatt. Mint említettem városi jányka, így elsőre meglehetősen tiltakozott ellene, de hosszas érvelés és magyarázás után végül csak belement és kapirgáló csirkék kezdtek mászkálni a portán. Tojtak is szépen. Persze nem várhattunk csodákat, de azért a napi 5-6 tojás megvolt és ez egyenlőre meg is felelt nekünk. Rá lehetett volna beszélni több tojásra is őket tojótáppal, de igazából nem szerettünk volna olyat enni ami táppal van etetve. Mint később megtudtam ez is jó arány volt, ugyanis ezek a tojótyúkok táp nélkül vajmi keveset tojnak. Sajnos addig tenyésztették őket, hogy a plussz dolgok nélkül csak mutatóba adnak tojást:(.
Eltelt pár nap vagy hét (már magam sem tudom) és elkezdtem megint fűzni a feleségemet, hogy azért csak kevés ez az állatmennyiség és mivel ismét sikerült meggyőznöm megbeszéltük, hogy az Ónodi vásárra kimegyek és hozok még állatokat. Persze pénz még mindíg nem volt, de valamicskét ismét lecsíptünk, így azzal a hatalmas összeggel (pár ezer forint) elindultam a vásárba.
Szerettem volna kacsát, libát, pulykát venni. Abszlút fogalmam sem volt az árakról, így hosszas nézegetés után rájöttem, hogy nem sok mindent fogok tudni venni ebből a pénzből, de nem adtam fel.
Itt azért hozzá kell fűznöm néhány gondolatot amin utólag már én is csak nevetek. Persze magamon. Megérkeztem az állatvásárra és a nagyobb állatokat (malac, ló, felnőtt szárnyasok) ugyan felismertem, de amint a kicsi napos állatokat láttam fogalmam sem volt, hogy mi micsoda. Így mindíg kérdezősködnöm kellett. Minden szívbaj nélkül megkérdeztem mennyibe kerül a naposcsibe, aztán közölték venem, hogy az napos pulyka. Igazából ma sem nagyon értem, hogy abból a kis pulykából, hogy lesz akkora állat és a tyúk csibéjéből, miért nem, de hát kénytelen kelletlen elfogadtam a tényeket.
Szóval akkoriban egy napos pulykáért kértek 850 forintot, de mivel óva intettek a szomszédok tőle (sok vele a baj, pálinkában kell mosni a lábát, ki kell hánynia a mérgét, stb. (bár ez mint utólag kiderült területenként változó, de mindenki egyetért benne, hogy macera)) így nem mertem venni. Így maradt a kacsa. 400 forintos darabáron vettem belőle pár darabot és irány haza.
Most már sárga (majd később fehér) foltok is szaladgáltak az udvaron, de persze még mindíg kevés volt.
