Eljött a költözés ideje. Ha jól emlékszem március 8.-án költöztünk be a szolgálati lakásba. Egy nagy hatalmas ház ( kb. 120 m2) ami igazából lakásnak jó, de az állattartáshoz nem túlzottan alkalmas. De végülis nem is arra készült.
Alá kell írnom, hogy minden segítséget megkaptunk és megkapunk a polgármestertől.
Szzóval leköltöztünk 3 disznóval (eddigre már szépen megnőttek), vagy 20 db tyúkkal, 2 pulykával, 3 nyúllal (erről sem írtam), 4 kecskével és négy kiskecskével, 3 vadkacsával, meg persze Dollyval a báránnyal.
Azt hiszem ez is kimaradt. Költözés előt 2 héttel Fruzsi lánya Szarvaska megellett. Rá egy hétre pedig Fehérke is ellet két gidát. Két darab gyönyörű kis gidának adott életet. Ez persze nagy élmény volt, de megbonyolította a költözést. Vigyázni kellett, nehogy megsérüljenek az út alatt.
Úgy gondoltam, hogy ennyi állat is rettentően sok erre a pici portára, de mint kiderült ez nem igaz.
Mindenesetre beköltöztünk, berendezkedtünk és vártuk a tavaszt. Mielőtt megérkezett volna (hisz elég későn jött) Gyula barátom leselejtezte a tyúkjait. Épp volt egy kis pénz a kasszában, így gyorsan lecsaptam rá és vettem kb. 150 darab tyúkot. Igaz kitojt tyúkok voltak, de nem az öregebb fajtából. Végülis kiderült, hogy jó üzletet csináltam velük (bár rengeteget esznek. 100 darab tyúk képes annyit megenni naponta, amiből 8-9 hízót etetni tudok és még híznak is). Nem is feltétlenül a tojás miatt volt jó az üzlet (bár az is megérte), de később a más jellegű termékeinket is könnyebb volt értékesíteni.
Szóval a lényeg, hogy az egyik üres helyiséget (akkor még volt, mármint üres) kineveztük tyúkólnak és beköltöztettük őket. Ekkor rájöttünk, hogy mennyi minden hiányzik a tyúktartáshoz. Gyorsan kellett vennünk önetetőt, önitatót. Így már kényelmesebb lett a dolog. Kiírtuk a kapura, hogy tojás eladó és hamarosan kialakult a vevőkör helyben is, amit pedig plusszba termeltük bevittük időnként Miskolcra. Hamarosan odáig jutottunk, hogy nem tudtunk eleget termelni, de több helyünk nem volt, hogy hozzunk még tyúkokat. Közben megérkezett a tavasz és leellett Fruzsi is. Szintén két kisgádanak adott életet.
Meghirdettem a gidákat és kezdtem aggódni, hogy nem fognak elkelni, de aztán jöttek az érdeklődők. Két gidát elcseréltem egy fagyasztóra egy gidát pedig négy galambra. Sajnos a galambok hamarosan elhaláloztak, mivel az egyik este nyitva maradt az ajtajuk és valami megfogta őket. Pedig már tojáson ültek. Rég szeretném kipróbálni a galamblevest(azt mondják nagyon finom), de erről ismét lemaradtam.
Ráadásul ekkor döglött meg az utolsó vadkacsánk is. A vadkacsák nemi aránya érdekes volt. mivel volt két gácsér (fiú) és egy tojó. Amikor idejöttünk az egyik szomszéd kutya elkapta a két fiút. Az egyik bele is döglött (nem volt meglepő, mert tövestől kitépte a szárnyát) a másik nagy nehezen túlélte. Aztán nem sokkal később a tojó kotlani kezdett. Kb. félúton járhatott, amikor őt is elkapta egy kutya (azóta már megcsinálták a kerítéseket és nincsnek ilyen balesetek). Sajnos nem élte túl.
De mit is csináljunk a tojásokkal. Nem akartam vadkacsa nélkül maradni. Nagyon nehéz beszerezni és nem is olcsó mulatság. Így gondoltam egyet és betettem a tojásokat a pulyka alá (az is épp kotlott). Gyönyörűen kiköltötte őket és a sajátjait is. Hamarosan lett 7 vadkacsa és 8 pulyka.
A Pulykakakas most:)
E közben jött a galambos baleset és ekkor lett oda az eredeti vadkacsa állomány utolsó gácsérja is.
Érthető, hogy nagyon örültem, hogy a pulyka kiköltötte a vadkacsákat. Kb 1 hónapig az anyjukkal hagytam őket. Mint, már mondtam, a pulyka nagyon kényes állat. Azt írják a neten is, hogy (elnézést nem tudom, hogy kit idézek, de sajnos már nem emlékszek hol olvastam) a kispulyka napi 24 órában azzal van elfoglalva, hogy hogyan dögöljön meg.
Én hála Istennek ezzel nem találkoztam, bár valószínűleg azért, mert az anyjuk mellett hagytam őket sokáig. Így volt idejük megerősödni. Mindenesetre eladtam 2 kiskacsát és 6 darab pulykát. A vevőnek sajnos nem volt szerencséje a pulykákkal. Valami elkapta őket és mind odalett, de a két kacsa megmaradt nekik is.
A Vadkacsák
A maradék két pulyka szépen cseperedett aztán az egyik gondolt egyet és elkószált. Soha nem is került elő. De a másik megvan és úgy néz ki szerencsénk lesz, mert tojó. Így jövőre már két tojó fogja költeni a kicsiket.
Talán két hónapja lakhattunk itt, amikor egyszer Pestről hazaérve, mentem az állatokhoz és az egyik üres portán találtam egy zacskót és mellette egy kiscicát. Elfért kényelmesen a tenyeremben. Fogalmam sincs milyen idős lehetett (sose volt macskám előtte és nem is akartam), de nagyon pici volt. De hát ott csak nem hagyhattam, így ismét bővült a család. Immáron van egy macsekunk is, ami úgy néz ki mint a Shrek-ben Csizmás Kandúr:) Tiginek neveztük el.
